Mi, hazánk békéjéért, jövőjéért felelősséget érző magyar állampolgárok, romák és nem romák, valamint őket képviselő szervezetek - kormányzati és politikai, nemzeti kötelezettségük teljesítéséért fordulunk Önökhöz.
A hazai cigányság elnyomatott sorsában az utóbbi évtizedekben különösen tragikus fejlemények következtek be. Döntő többségünket kiszorították a munkalehetőségekből, a létbizonytalanság pusztító kiszolgáltatottsága, a mélyszegénység lett osztályrészünk. Sújt minket a nemzetiségi elnyomás és a rasszizmus is. Veszélyben van lakhatásunk, egészségünk, önbecsülésünk. E tragikus társadalmi fordulat idején a politikai erők és a média többsége szolidaritás helyett gyűlöletet kelt ellenünk. A kollektív felelősség nemzetközi és alkotmányos jogokat sértő hirdetésével az egész nemzetiséget bűnbakszerepbe kényszerítik. A cigányokat idegennek, ellenségnek, bűnözőnek, élősködőnek beállító háborús uszító propagandát folytatnak velünk szemben.
Ez a folyamat nem áll meg a szavaknál. Megfélemlítő félkatonai demonstrációk, gyújtogatások, gyilkosságok, kivégzések kísérik. Alig találunk példákat a jogállam fellépésére ezekkel szemben.Ebben a helyzetben a megtámadott cigány nemzetiséget megillető törvényi jogokat, a cigányság államalkotó státuszát azzal tudjuk megvédeni és megerősíteni, ha demonstráljuk, hogy sok évszázados békés együttélés, közös szenvedések, küzdelmek, áldozatok és országépítés során lett közös a hazánk, Magyarország. És ez
a jog kikezdhetetlen.
Közös történelmünk, közös kulturális örökségünk és eredményeink vezettek a magyarországi cigányság nemzeti önérzete, hazafisága kialakulásához. A kiéleződött viszonyok között a cigányság önvédelmét jelenti, ha van lehetősége a művészet empátiát keltő eszközeivel átélhetővé tenni szenvedéseit, örömeit, nemzeti és kisebbségi sorskérdéseit önmaga és társadalmi környezete számára. Így tudja érzékeltetni az örök emberi értékek azonosságát, gazdagító sokszínűségét, amelyek
a megértést, az elfogadást lehetővé teszik.
Közös sorstudatban közös cselekvést.
A cigányok megkérdőjelezett kollektív és egyéni emberi méltóságát a kultúra, a művészet eszközei és intézményei nélkül megvédeni és presztízsteremtő módon újrafogalmazni nem lehet.Mind ez idáig a cigányoknak ez az önreprezentációs jog és védekezési lehetőség nem adatott meg. Hiányzik a méltó Országos Cigány Művészeti Központ, amelyben - egyéb feladatok és szolgáltatások mellett - teret kaphat az együttélésünk stációit és eredményeit, közös történelmünket bemutató:
- múzeum,
- színház,
- kiállítóterem és képzőművészeti gyűjtemény,
- hangversenyterem,
- zenei és folklórgyűjtemény,
- kutatóintézet.
A Roma Integráció Évtizede Program 2009-2010. évi feladatai közé a kormányzat a roma szervezetek követelésére emelte be az Országos Cigány Művészeti Központ létrehozását 2010. évi határidővel. A központ koncepciójáról folyó előrehaladott megállapodásokkal szemben azonban 2009. április elsején - talán áprilisi tréfának szánva - az erre szánt 900 millió forintot átadni rendelte a fővárosi önkormányzatnak helyi cél, a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ - ráadásul egy meglehetősen alkalmatlan iskolai épületben történő - létrehozására. A kormányzat titokban, a Roma Integrációs Tanács a cigányok kizárásával döntött. Tiltakozni sem volt módunk.
A kormánytól kérjük számon ezt a döntést, nem a fővárostól.
Mert ez a lépés nem értékelhető másként, mint hogy hatalmi önkénnyel megfosztották a cigányságot a kulturális önazonosság- és önreprezentáció jogától. Mindez a nemzetiségi elnyomás újabb súlyos bizonyítéka.Az Országos Cigány Művészeti Központ létrehozásáról lemondó kormányzati döntést törvénysértőnek, megalázónak, igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartjuk. Ezzel a beláthatatlan jövőbe tolják a hiányzó Országos Cigány Művészeti Központ létrehozását.
Miközben zajlik a Roma Integráció Évtizede Program, miközben uniós forrás áll rendelkezésre, miközben a gazdaság válsága mellett a társadalmi válságot is kezelni kell.
Követeljük az Országos Cigány Művészeti Központ haladéktalan létrehozását kiemelt kormányzati projektként, európai uniós fejlesztési forrásokból. Követeléseinken keresztül az Európai Unió polgáraként, cigány származású magyar hazafiként állampolgári és kisebbségi jogainkat gyakoroljuk.
Budapest, 2009. június 3.
Bari Károly Kossuth-díjas költő
Daróczi Ágnes folklórkutató
Zsigó Jenő kisebbségkutató, szociológus
A szövegközti fotók illusztrációk, a 2007. Velencei Biennálé Roma Pavilonjában készültek. A Roma Pavilon hivatalos honlapja itt látható.
